A vallások és vallási felekezetek olyan sokaságú jelenséget mutatnak, hogy a tudósok eddig képtelenek voltak egyetértésre jutni arról, hogy mi a vallás meghatározása. A finn vallásszociológiában a vallást gyakran vizsgálják öt megközelítésből, ahogy az amerikai Glock és Stark felvetette.
1. Tapasztalati megközelítés (vallásos érzések, istenséggel kapcsolatos tapasztalatok és látomások stb.).
2. Ideológiai megközelítés (elképzelések Istenről, a halál utáni életről, a megváltásról).
3. Rituális megközelítés (privát és felekezeti vallásgyakorlás, mint például imák, meditáció, istentiszteletek és különböző életszakaszokhoz köthető vallási szertartások).
4. Intellektuális megközelítés (a hit tartalmának ismerete).
5. Következményi megközelítés (megváltás, lelki nyugalom, helyes viselkedés).
Általában a vallás mindegyik meghatározásában feltételezik, hogy van egy bizonyos hitbeli elképzelés, amelynek követése harmóniához vezet magának az életnek a legalapvetőbb lényegével – legyen az valamilyen egyéni Isten, a Legfelsőbb Lény, illetve az élet Kozmikus vagy Etikai Alapja. Másodsorban, egy valláshoz tartoznak vallási rítusok és szertartások, valamint viselkedési normák. Harmadsorban, a vallás megkívánja egy hívőkből vagy tagokból álló felekezet meglétét.